Európa erős asszonyának rohamtempós törökországi látogatását nagy várakozások előzték meg. A menekültkérdés jelenleg az Európai Unió vitathatatlanul első és legfontosabb kérdése és megoldásának a kulcsa kétségkívül Törökország kezében van.

Merkel is és Erdoğan is tudatában volt ennek.

A hat és fél órás isztambuli tárgyalások, bár fényűző keleti pompával körítve, de kemény alkukkal teltek.

Erdoğan török elnök és Davudoğlu miniszterelnök az alkupozíciójuk tudatában 4 pontból álló programot tettek le az asztalra.

A török részről az együttműködés feltételeként lefektetett 4 pontos program egyaránt tartalmazta a rövidtávú és a hosszútávú célokat is.

1. Ankara az ajánlott 3 milliárd eurós EU-s támogatást örömmel vette, de éreztette, hogy ez a forrás nem biztos, hogy elég lesz a több milliós menekültáradat hosszú távú ellátásában. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy ez a forrás nem lehet része annak a pénzügyi alapnak, amely a csatlakozási folyamatban a szerződések szerint a törököknek amúgy is jár.
2. Ankara kísérletet tett arra, hogy együtt kezelje a menekültkérdést és Törökország EU csatlakozását. Az immár 50 évre nyúló csatlakozási tárgyalásokban még 17 fejezet van hátra. Ankara javasolta újabb 7 fejezet megnyitását, de a német kancellár éreztette, hogy az EU most csak három fejezet megnyitásában lenne érdekelt. Azok között van viszont a sokat vitatott igazságügyi fejezett, amely a törökországi alapjogok biztosítását és hatalomtól független igazságügy megteremtését érinti. Ezen a téren kapta a legkeményebb kritikát Törökország 2014-ben. Tehát a Merkel által mutatott hajlandóság a fejezet megnyitására egyfajta jutalmazás lesz Ankarának.
3. Törökország legfontosabb követelése e körül a pont körül rajzolódott ki. Ankara a menekültkérdésnek az EU szempontjából egyik legsarkalatosabb pontját, a menekültek visszaküldhetőségét a törökök számára adandó schengeni vízummentességhez kötötte. Eszerint az EU az elmúlt hónapokban a tagországok területeire már bejutott menekülteket is visszaküldheti (persze jogi kereteken belüli elbírálás után), ha a török állampolgárok azzal egyidejűleg vízummentességet (vagy komoly könnyítéseket) kapnak.
4. Ankara javasolta, hogy az EU szervesebben vegyen részt a közel-keleti rendteremtésben. Ennek tartalmáról részletes információ nem volt.

Az isztambuli tárgyalások egyelőre mind a két fél várakozásainak megfelelően zárultak. Erdoğanék a választások előtt tíz nappal „az erős vezetők” képet festették magukról a szavazóik felé. Ráadásul a Merkel-féle ígéretek az ország politikai és gazdasági életében érezhető javulást hozhatnak.

Németország és az EU erős asszonya pedig most, a körvonalazódó együttműködéssel, a török támogatással és a menekültek visszafogadására tett ígéretekkel már elkezdheti a menekültkérdésben a rendcsinálást Európában.

Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője

Türkinfo, 20 Ekim 2015